Szociológiai felmérések szerint 1989-ben Kelet-Európa lakosságának nagy többsége a régi államszocializmus helyett nem félperifériás kapitalista rendszert akart. Ellenkezőleg, olyan társadalom létrejöttében volt érdekelt, amely a bürokrácia és a tőke gyámkodásától mentes szabad lakossági és termelési közösségekből szerveződik. Ezeket az érdekeket és törekvéseket azonban csak kevesen képviselték olyan erőteljesen és tudatossággal, hogy komoly társadalmi esély lett volna egy ilyen alternatíva megvalósulására. Így ehelyett csupán az új gazdasági és politikai eliteknek a társadalmon való fölülkerekedése, látványos elszegényedés, munkanélküliség, általános gazdasági és kulturális hanyatlás következett be. E szomorú tapasztalatok, a sokaknál eleinte meglevő illúziók szertefoszlása, a fokozódó reménytelenség ismét ráirányítja a figyelmet azokra az évtizedek óta létező - de nyilvános szervezeti formákban többnyire csak 1988-89-ben megjelenni tudó - elméleti és gyakorlati törekvésekre, amelyek mind a bürokratikus államszocializmussal, mind a félperifériás kapitalizmussal szemben egy harmadik lehetőség, a társadalmi önkormányzás irányába próbáltak lépni. Az is tanulságos, hogy a régi pártbürokraták és az államszocializmus méhében kialakult tőkés érdekcsoportok, illetve ideológiai szószólóik a nemzetközi tőkére támaszkodva együttesen semmisítették meg azokat a politikai, gazdasági és szellemi előfeltételeket, amelyek gyakorlati esélyt adtak egy önkormányzó társadalom irányába mutató fejlődésnek. A régi és az új elitek - persze különböző pártformákban is artikulálódó - érdekei a fennálló világrendszer konzerválását erősítették. Mi az, ami ténylegesen bekövetkezett? Egy humanista társadalom kibontakoztatása helyett: a régi uralmat csak más formába öltöztető rendszerváltás. Valóságos társadalmi demokrácia helyett: csak az elenyésző kisebbség érdekeit szolgáló politikai demokrácia. A bürokratikus állami tulajdon társadalmasítása, közösségi hasznosítása helyett: az állami tulajdonnak csak magánkisajátítása, privatizálása. A régi kiváltságok és egyenlőtlenségek mellé újabb kiváltságok és egyenlőtlenségek keletkeztek.
Ezek a fejlemények objektíve is felértékelik azokat az elméleti és gyakorlati próbálkozásokat, amelyek 1988-89-ben - többé-kevésbé pontosan előre látva azt, ami bekövetkezett - uralommentes, hierarchianélküli társadalmi alternatívát kerestek. Az ilyen jellegű próbálkozások közül Magyarországon a "Baloldali Alternatíva" Egyesülés néven 1988-ban létrejött tömörülés tudta megszerezni a viszonylag legnagyobb nyilvánosságot. Az 1970-es évek óta szerveződő baloldali ellenzéki csoportok egyesítéséből keletkezett társadalmi szervezet egy önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő társadalom elméleti és gyakorlati lehetőségeit kutatja.
Az elméleti eredmények közül legismertebb az Egy remény változatai (Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szerkesztésében), valamint a Válaszúton (Krausz Tamás és Tütő László szerkesztésében) c. kötet. A gyakorlati eredmények közül a következők érdemelnek említést.
- Kezdeményezések az eltérő világnézetű, de az önkormányzás, illetve a társadalmi demokrácia célkitűzése iránt fogékony emberek összefogására (pl. Társadalmi Önkormányzati Mozgalom, Szövetség a Társadalmi Demokráciáért).
- Az eredeti - a dolgozók tulajdonosi jogaiért fellépő - Munkástanácsok Országos Szövetsége megalakításának elősegítése.
- Az ún. Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon annak kezdeményezése és elérése, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 12. §-ába bekerüljön: "Az állam elismeri a termelői önigazgatás és önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését". (A többpárti Országgyűlés egyik első cselekedete volt, hogy ezt a bekezdést törölte az Alkotmányból.)
A kötet három részre tagolódik. A Tanulmányok rész Kelet-Európából emigrációba kényszerült, illetve otthon ellenzéki álláspontot képviselő tudósok írásait, gondolatait tartalmazza. A Konferencia-előadások rész két, a "Baloldali Alternatíva" Egyesülés által rendezett konferencián (Önkormányzati kísérletek a XX. században /1989. március 17./; Önkormányzat - ma /1989. május 13./) elhangzott előadások szerkesztett változataiból válogat. A Dokumentumok rész az önkormányzással, illetve az állami tulajdon társadalmasításával kapcsolatos magyar, lengyel és orosz kísérletek, törekvések néhány anyagát közli.