Szubjektív könyvajánló

Szász Gábor


Nagyon szeretem a kisméretű, zsebben elférő könyveket, különösen, ha olyan fejezetekre tagolt, amelyeket egy ültő helyemben el tudok olvasni váróteremben vagy utazás közben. Az ESZMÉLET Zsebkönyvtár kötetei éppen ilyenek. Ezek közül a legutóbbit ajánlom. Íme:

Bartha Eszter: A népirtástól a történelemhamisításig – Rendszerkritikai megközelítések Krausz Tamással

Ez az interjúkötet a következő fejezetekből áll:

Melléklet:

A felsorolásból látszik, hogy múlt, jelen, sőt a jövő is terítékre kerül. Indokoltan vetődik fel a kérdés, hogy lehet-e érvényes kijelentést tenni a jövőről egy olyan országban, ahol az sem biztos, ami volt. A múlt átértékelése nem csupán az újonnan előkerült forrásokat tudományosan feldolgozó történészi munka eredménye, hiszen ez ellen nem illik kifogást emelni. Krausz Tamás professzor és munkatársai éppen ilyen munkákat publikáltak nagy érdeklődést keltve. A gond azzal van, ha az ún. kurzustörténészek írják át a történelmet. Ők az uralkodó ideológia kiszolgálói, letérnek a tudomány rögös ösvényéről, a kialakult tekintélyuralmi rendszer felépítményének részeként szolgálnak egy emlékezetpolitikát. Tevékenységük valódi szándékának leleplezése is feltárul e kötetben. A tudomány, Marx Károly szerint, nem része a felépítménynek (A. Gramsci úgy vélte, hogy nem csupán a jog, az ideológia, a vallás stb., hanem a tudomány is része a felépítménynek, de ezt a legtöbb marxista vitatja). A természettudományoknál szinte magától értetődő, de a társadalomtudományok művelőinél gyakori az ideológia beszűrődése. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a kutató a tények elfogadásával is adós, nehogy megzavarják ideológiailag terhelt hipotézisét. Az igazi tudós attitűd szerint a tényeket el kell fogadni, meg kell vizsgálni, hogy tipikusak-e, hiszen a társadalmi törvények tendenciaszerűek, azaz egy-egy ellenpélda nem alkalmas egy törvénykijelentés cáfolatára, csak akkor, ha tipikus. A tudományos elméletek koherenciáját is érintő új tény esetén át kell strukturálni az elméletet, hogy létrejöjjön az új koherencia. Ez akár paradigmaváltást is maga után vonhat, mint amilyet Marx Károly történelmi materializmus fogalma váltott ki a történettudományban. Igen gyakori, hogy az új elméleti keretben is fellelhetők nagyon régi megközelítések, mint amilyen pl. a leíró történetírás helyett az ún. oknyomozó történetírás, amelyet Thuküdidész (Kr. e. 5. és 4. századi) történész alkalmazott először. Krausz professzorra jellemző, hogy a történelmi jelenségek múltban gyökerező, de a társadalmi formációk sajátosságai alapján megérthető láncolatának okait igyekszik föltárni. A történelmi jelenségeket alakító tömegmozgalmakra és a termelési mód anyagi alapjaira fókuszál, hogy megérthesse az események mozgatórugóit és jövőbeli kifutásuk esélyeit. Ebben az értelemben, illetve az alkalmazott tudományos megközelítéssel válik lehetővé, hogy a jövőre vonatkozó prognózisait érvényesnek tekintsük, amelyekre érdemes odafigyelni.