16.1. Helyzetértékelés

A civil, állampolgári szervezetek addig voltak fontosak a politikai erõk számára, amíg a régi hatalommal szemben lehetett õket mozgósítani. Ma, az új hatalom számára a civil társadalom kellemetlen nyûg, akadékoskodó emberek gyülekezete. Ezért megpróbálja részben lepénzelni és magához édesgetni, részben elhallgattatni, mûködési feltételeitõl megfosztani. Ezt mindenki megtapasztalhatta a kilencvenes években.

A civil szervezetek központi finanszírozásánál teljes az önkény. A pénzelosztást politikai érdekek szabályozzák. Nem azt mérlegelik, hogy egyik-másik kezdeményezés milyen hasznot hajt a társadalom javára, hanem hogy mennyire illeszthetõ be a hatalmi viszonyokba.

16.2. Alternatíva

Számunkra a civil szervezõdések a leendõ társadalom alapegységei, bázisai. Mozgékony, keletkezõ és megszûnõ társulások, amelyek révén az emberek áttekintik, kifejezik és megoldják legfontosabb problémáikat. A civil szervezõdések a társadalmi folyamatok gazdasági, politikai, kulturális önszabályozásának szinterei. Távlatilag ezek a képzõdmények átvehetik a mai értelemben vett pártok és az állam jövõben is szükséges funkcióit. A humanista társadalom - kifejlett formájában - végeredményben az autonóm, egymást tisztelõ civil szervezetek rendezett halmaza. Ez a maga lábán megálló, gazdasági, politikai, kulturális önszervezõdést jelent, az állampolgárok önkéntes társulásait meghatározott feladatok megoldása érdekében.

16.3. Az átmenet programja

A civil szervezetek a tõke és a bürokrácia uralma idején a velük szemben védekezõ társadalom megnyilvánulásai. Az alternatív hatalom arra fog törekedni, hogy a civil szervezeteknek e védekezõ poziciójából kezdeményezõ pozíciója legyen. Az alternatív hatalom maga is e civil szervezetek koncentrált akaratkifejezõdése, és magát ekként határozza meg. Ezért az átmenet idõszakában fokozatosan bõvülõ jogi lehetõségekkel és anyagi eszközökkel kell rendelkeznie a civil társulásoknak.

Konkrétan ez az együttdöntési, képviseleti és vétójogok kiterjesztését jelenti a számukra. Gazdasági vonatkozásban pedig a mûködési feltételek biztosítását /politikai önkénytõl mentesen/. Ez utóbbinak két tiszta formája lehetséges. Vagy egyöntetû normatív támogatással, vagy az önfinanszírozásra való fokozatos áttéréssel és a központi juttatások megszüntetésével minden szervezet vonatkozásában. /Ez utóbbi feltételezi a jelenlegi adórendszer megváltoztatását és tõkeerõsebb helyi önkormányzatokat, valamint családokat./

16.4. Mit tegyünk itt és most

Ha a civil szervezetek közti megkülönböztetés és általános legyengítés folytatódik, akkor erre a civil társadalomnak erõteljesebb fellépéssel kell válaszolnia. Állampolgári engedetlenséggel az önkényes hatósági döntésekkel szemben. Aláírásgyûjtéssel, tüntetéssel a diszkriminácíó, a hibás megoldás ellen. Fizetésmegtagadással az önkényes ár- és adóemelésekkel szemben. Az akciók összehangolására állandó véleményegyeztetõ fórumot kell szervezni /valamiféle társadalmi érdekegyeztetõ tanácsot, civil parlamentet, állampolgári kezdeményezések fórumát, stb./ és természetesen szükség van a nyilvánosság technikai feltételeire - információs kiadványok, rádióadások, egyéb kommunikációs eszközök - is.

A civil szervezõdések a lakosság sokkal nagyobb körét fogják át, és sokkal árnyaltabban képviselik érdekeiket, mint a politikai pártok. Ezért a civil szervezeteknek a választások idõszakában feltételeket és elvárásokat kell megfogalmazniuk a képviselõjelöltek számára, támogatásukért cserébe. Nem a pártok közt kell választaniuk, nem célszerû, ha azok holdudvarát alkotják, hanem konkrét emberek képességeit és hajlandóságait kell megítélniük.

Ha a civil társadalom tartósan azt tapasztalja, hogy a parlament, az éppen esedékes kormányzat és vezetõ politikai pártok rendre érdekeik ellen hoznak döntéseket, és életmódjukban is méltatlanok a társadalom vezetésére, akkor meg kell kezdeni egy alternatív hatalom intézményeinek fokozatos kiépítését. Ez a korábban jelzett békés állampolgári engedetlenség kiszélesítését, tömegessé tételét jelenti, úgy, hogy a felmerülõ ügyek megoldását - az állami akaratot figyelmen kívül hagyva - lakossági fórumok sorozata venné át. Ez nem romboló, hanem alkotó engedetlenség. Az állampolgárok megvonják az államtól erõforrásaik, tudásuk, pénzük átengedését, és saját közösségi döntéseik szerint használják fel azokat.

A humánus alternatív mozgalomnak nem lenne utasítást adó központja, hanem az önálló civil tömörülések hálózatán, ezek megegyezésein nyugszik. Ennek jogi keretet adhat - a honatyák idejében jövõ bölcsessége esetén - egy kétkamarás parlamenti megoldás. Ellenkezõ esetben az alternatív parlament az érvényes jogrendszer peremén szervezõdne, és önmagát legitimálja.