1984-tôl kezdve az állami vállalatok mintegy 75%-ánál önkormányzati (vállalati tanácsi, közgyűlési vagy küldöttgyűlési irányítási) formát vezettek be. Az önkormányzati forma jogi szabályozása 1. a vállalatot formailag a vállalati tanács stb. tulajdonába adta, de végsô tulajdonosnak meghagyta az államigazgatást; 2. az önkormányzati szerveket gyakorlatilag alárendelte az igazgatónak. Ilyen körülmények között az önkormányzati forma nem teremtette meg a dolgozók vagyonérdekeltségét, ezért nem hozhatta meg a várt eredményt. A dolgozók tulajdonosi tudatából adódó gazdasági lehetôségek (a közvetlenebb érdekeltség miatt takarékosabb és termelékenyebb gazdálkodás lehetőségei) kihasználatlanul maradtak.

A vagyonérdekeltség létrehozását nem az önkormányzatok elsorvasztásával, hanem a jogi szabályozásukban meglevô következetlenségek megszüntetésével lehet elérni. Lehetôvé kell tenni, hogy 1. a dolgozók közössége - ha kívánja - elôre meghatározott bérleti díjért és idôre bérbe vehesse a vállalatot az államtól. 2. A dolgozók a teljes nyereséggel szabadon rendelkezzenek, de fizetésüket részben készpénz, részben vállalati vagyonjegy formájában kapják. A hosszú távú vagyonérdekeltséget biztosító vagyonjegy személyre szóló, élethossziglan érvényes, és évente osztalékot fizetnek utána. 3. A munkáltatói jogokat a dolgozók közössége gyakorolja. Az igazgató, a vezetô és beosztott alkalmazottak személyérôl - pályázat útján - maguk a dolgozók dönthessenek.