A „Baloldali Alternatíva” helyi csoportja üdvözli a több évtizede várt - s most végre a megvalósulás szakaszába lépett - első szabad kecskeméti képviselő-választást.

A választás eredménye ­- azaz eredménytelensége - saj­nos magáért beszél. Nem lehet azonban mindenért az időpon­tot felelőssé tenni. A jelöltek ugyanis jobbára csak a saját vá­lasztási stábjuk támogatására számíthattak. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen programjaik nem adtak valóságos válaszokat a dolgozó emberek mindennapi létküzdelmeiben felszínre kerülő helyi és országos eredetű bajokra. A jelölteket leginkább a pártállásuk és a múlt értékelése különböztette meg egymástól. Javaslataik, törekvéseik - jelszószerűségükben is - homályosak, töredékesek és összemosódóak maradtak.

Ismét megmutatkozott tehát, hogy a dolgozó, a termelő em­ber - a többség - részvétele nélkül, pusztán választási „tapsgépezetek és hurrogó­kórusok” működtetésével - még a legintenzívebb röpcédu­laháborúval is - a lakosság bi­zalmát megszerezni nem lehet.

A nép most már tényleg a saját sorsának irányítója akar lenni! Ehhez azonban már ke­vés a szokásos reformretorika, de nem segítenek a hiteltelen vagy gyűlölködő kinyilatkoztatások sem. Ehhez - először is - egy olyan reális és elfogadható jövőkép felvázolása szükséges, amelyben egy önszervező társadalom szabad tagjainak önrendelkező közösségei élnek. Az ilyen irányú elmozduláshoz viszont radikális program kell, s nem elegendő a hangzatos jelszavak gyűjteménye.