A "BALOLDALI ALTERNATÍVA" EGYESÜLÉS ALAPSZABÁLYA

I. Általános rendelkezések

1. A "Baloldali Alternatíva" Egyesülés a Magyar Népköztársaság Alkotmánya alapján létrehozott, és az 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezet, jogi személy.

2. A társadalmi szervezet

- neve: "Baloldali Alternatíva" Egyesülés
- rövidítése: Baloldali Alternatíva, Alternatíva vagy BAL
- székhelye: Budapest
- alapításának éve: 1989

3. A BAL az 1989. február 11-én elfogadott Alapítólevél szellemében tevékenykedő állampolgárok országos szerveződése. Tevékenységét az alkotmányos előírások alapján, demokratikusan, mozgalmi jelleggel fejti ki:

4. A BAL célja: a gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok, előjogok ellen fellépve esélyegyenlőségen alapuló, szolidáris társadalom kialakításában közreműködve végső soron az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósítása.

5. A BAL tevékenysége:

- a célként megjelölt társadalomszerveződés elméleti kimunkálásához tudományosan hozzájárul,
- elősegíti önkormányzati jellegű közösségek létrejöttét,
- figyelemmel kíséri, megvitatja, elemzi a gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokat,
- nyilvánosan állást foglal, és céljainak megfelelően a döntéshozatal befolyásolására törekszik aktuális közéleti kérdésekben,
- álláspontjának kialakítása és képviselete érdekében előadásokat, vitafórumokat és más megmozdulásokat szervez,
- kapcsolatot keres a céljaival rokonszenvező más hazai és külföldi, illetve nemzetközi szervezetekkel.

6. A BAL céljai érdekében saját bevételeivel - tagok egyéni hozzájárulása, intézményi támogatás, vállalkozás stb. - gazdálkodik.

II. Tagság

7. A BAL rendes tagja lehet mindenki - korlátozás nélkül bármely természetes személy -, aki az Alapítólevél elveivel egyetért, és az Alapszabályt elfogadja.

A BAL pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy vagy más társadalmi szervezet, amely az egyesülés céljaival rokonszenvezik, és támogatásban részesíti.

8. A rendes tag jogosult a BAL bármely szervezeti egységében tevékenykedni, rendezvényein részt venni, véleményét kinyilvánítani, a közgyűlésen aktív és passzív választójogát gyakorolni. A rendes tag köteles a BAL munkájában részt venni és a tagdíjat befizetni.

9. A tagság megszűnik a rendes tag kilépésével, kizárásával, halálával, illetve a pártoló tag kilépésével, törlésével, megszűnésével. Tag kizárásáról vagy törléséről valamely rendes tag vagy szervezeti egység javaslata alapján - az Egyeztető Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével - a közgyűlés dönt. Kizárásnak vagy törlésnek az Alapítólevélbe ütköző, vagy Alapszabály ellenes magatartás esetén van helye.

10. A BAL tevékenységében a rendes tagokon kívül is bárki részt vehet, szavazati jog nélkül.

III. A BAL szervezete és működése

11. A BAL Közgyűlése a tagok összessége, amely kizárólagos jogkörrel:

- állást foglal a BAL általános irányvonalát illetően,

- elfogadja a programot, munkatervet és költségvetést,
- megválasztja az Egyeztető Bizottságot és a tisztségviselőket, és elfogadja ezek beszámolóját,
- a BAL részéről jóváhagyja a területi közösségek mint szervezeti egységek jogi személlyé válását,
- megállapítja a tagdíj mértékét,
- dönt az Alapszabály módosításáról,
- dönt a más társadalmi szervezettel való egyesülésről, szövetség alakításáról és a BAL feloszlásáról.

A Közgyűlés legalább évente egyszer, illetve a tagok egyharmadának javaslatára bármikor összehívandó. Közgyűléssé minősítheti magát bármely, a BAL egészét érintő összejövetel, mely megfelel a Közgyűlés kritériumainak. A Közgyűlés határozatképes a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte esetén. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belül újra összehívott Közgyűlés a létszámára való tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazás során. Legalább két tag javaslatára a Közgyűlés úgy dönthet, hogy minősített többséggel határoz, vagy hogy titkosan történik a szavazás.

12. A BAL szervezeti egységei a területi és funkcionális közösségek. A tagság a BAL céljai érdekében szabadon hozhat létre közösségeket. A területi közösség legalább öt fő - valamely lakóterület vagy munkahely tagjainak tevékenységét fogja össze. A területi közösségek a törvényi feltételek megléte esetén, a Közgyűlés jóváhagyásával jogi személlyé válhatnak. A funkcionális közösségek valamely elméleti vagy gyakorlati kérdés kapcsán folyamatos tevékenységet kifejtő munkabizottságok. Az egyes közösségek a saját nevükben önállóan is nyilatkozhatnak. Az Egyeztető Bizottság állásfoglalása után a közösségi vélemény továbbra is képviselhető kisebbségi álláspontként.

Ha ez célszerű, a közösségek szavazataikkal felruházott küldötteik által képviseltethetik magukat a Közgyűlésen, és képviseltethetik magukat az Egyeztető Bizottságban.

13. A BAL Egyeztető Bizottsága - alapvetően koordinatív és integráló szerepkörben - a BAL ügyintéző és képviseleti szerve. A Közgyűlés által választott legalább tizenegy, de legfeljebb huszonöt tagból, valamint a közösségek delegátusaiból áll.

Feladatai:

- két közgyűlés között szervezi a BAL tevékenységét, összehangolja és segíti a közösségek működését,
- előkészíti és összehívja a Közgyűlés ülését, ahol beszámol tevékenységéről,
- gondoskodik a BAL álláspontjának nyilvánosságra hozataláról és képviseletéről, kizárólagos joggal nyilatkozik a BAL egésze nevében,
- a közösségek előterjesztése alapján nyilvántartja a tagbelépést és a tagság megszűnését,
- gondoskodik a működés anyagi fedezetének biztosításáról.

Az Egyeztető Bizottság ülései a tagság számára nyilvánosak. Határozatképes, ha a Közgyűlés által választott tagjainak több mint a fele jelen van. Az Egyeztető Bizottság ügyrendjét maga fogadja el.
Az Egyeztető Bizottság határozatai ellen bármely tag vagy közösség a Közgyűléshez fellebbezhet.

14. A BAL tisztségviselői

A BAL nevében a Közgyűlés által az Egyeztető Bizottság tagjai közül választott három képviselő jogosult eljárni. A BAL vagyonát érintő érvényes jognyilatkozathoz két képviselő aláírása szükséges. A Közgyűlés két számvizsgálót választ, akik nem lehetnek az Egyeztető Bizottság tagjai. A számvizsgálók ellenőrzik a gazdálkodás pénzügyi rendjének megtartását. Javaslatot tehetnek az Egyeztető Bizottságnak az okszerű gazdálkodás érdekében és beszámolnak a Közgyűlésnek. A BAL titkára - akit az Egyeztető Bizottság bíz meg - gondoskodik a BAL iratainak és dokumentumainak kezeléséről és a jegyzői feladatok ellátásáról. A tisztségviselők visszahívhatók, elmozdításukra a tagkizárás eljárása irányadó. Lemondásukat az őket választó szerv fogadja el és dönt új tisztségviselő megbízásáról.