A dolgozói önkormányzás újjászületésének
és mûködésének
tíz feltétele*

*Készítette és közzétette a Szolidaritás Mazowszei Tagozata 1981 áprilisában.


1. A vállalati kollektíva a munkásönkormányzás szuverén szubjektuma, és csak az õ világosan kifejezett akarata lehet az önkormányzás újjászületésének alapja. A Szolidaritás érdekelt a munkásönkormányzás újjászületésében, mivel ez elengedhetetlen:

a. a kollektívák részvételéhez a vállalatvezetésben, ami nem lehet szakszervezeti funkció;

b. az ország kivezetéséhez a súlyos gazdasági krízisbõl;

c. társadalmi nyomás gyakorlásához a hatalomra azzal a céllal, hogy valódi gazdasági reformokat léptessen életbe. Azonban a munkástanácsok létrehozása maradjon a vállalati kollektívák kizárólagos ügye, ami komoly elõkészítõ munkát igényel.

2. A hatalom által létrehozott munkásönkormányzati bizottságok gyors felszámolása elõzetes és elengedhetetlen feltétele az igazi dolgozói önkormányzás újjászületésének. Ezeket az önkormányzati bizottságokat, tapasztalatunk szerint, nem a dolgozói önkormányzás fejlesztése, hanem megsemmisítése céljából hozták létre. A párt- és államigazgatási szervek manipulációja (az önkormányzati bizottság elnöke az üzemi pártbizottság elsõtitkára volt) a munkások szemében kompromittálták ezeket a bizottságokat.

3. Valódi önkormányzás esetén úgy a vállalat kollektívája, mint az általa (és csakis általa) választott munkástanács döntéshozatalainak függetlennek kell lenniük.

4. A munkásönkormányzás a vállalat gazdasági autonómiája nélkül értelmetlen. Az autonóm vállalatot irányító szervek, vagyis azok, amelyek teljes gazdasági önállósággal bírnak, döntenek minden kérdésben, kivéve azokat, amelyeket pontosan megfogalmazva, alkotmányos keretek között utalnak a központi hatalom hatáskörébe. A vállalati autonómia csak egy rövid, átmeneti idõszakban lehet valamelyest korlátozott.

5. A szakszervezetek hivatottak elvégezni a vállalati munkásönkormányzás létrejöttét elõsegítõ tevékenységet.

A Szolidaritás a munkástanácsok szilárd támasza lehet, és annak is kell lennie. Más szakszervezetekkel egyeztetve, a Szolidaritás helyi tagszervezetei kötelesek elõkészíteni a munkásönkormányzás létrejöttét oly módon, hogy megvilágítják a jelentõségét és alapelveit; ideiglenes szervezeti szabályzatot dolgoznak ki; segítik a munkástanácsok megválasztásának lebonyolítását oly módon, hogy a dolgozók minden csoportjának legyenek jelöltjei majd képviselõi a megválasztott munkástanácsban.

6. A vállalat kollektívája és a munkástanács határozzák meg a vállalat politikáját, vagyis õk döntenek a munka és a termelésfejlesztés fontosabb kérdéseiben.

Az önkormányzó szervek mandátuma magában foglalja: a vállalat politikáját - a szakszervezetekkel egyeztetve - a fizetéseket és szociális juttatásokat illetõen; az adminisztráció tevékenységének ellenõrzését.

7. Az igazgatót a munkástanács nevezi ki és váltja le. Az igazgatási posztra jelentkezõket pályázati úton javasoljuk kiválasztani. Az adott ágazat miniszterének joga van tiltakozni az igazgató megválasztása (vagy leváltása) ellen. Vitás esetben a kérdést döntõbíróságok elõtti tárgyalások útján kell megoldani.
A munkástanács és a vállalat termelési folyamatát egyszemélyben irányító igazgató kötelességeinek megosztását pontosan meg kell határozni.

8. Az információszerzés joga az önkormányzó kollektíva legfontosabb joga. A szoros kapcsolat az adminisztráció és a kollektíva között (ez utóbbi azonnali informálása a vállalat ügyeirõl, az adminisztráció tevékenységérõl és terveirõl) a munkásönkormányzás egészséges mûködésének legfõbb feltétele.

A munkástanács joga, hogy minden, a vállalat munkájával összefüggõ dokumentumba betekintést nyerjen, mert ez lényeges feltétele az adminisztráció ellenõrzésének. A vállalati információs eszközöknek (üzemi rádió, újság stb.) a munkástanács rendelkezésére kell állniuk.

9. A különbözõ vállalatok munkástanácsainak jogot kell kapniuk ahhoz, hogy tevékenységüket helyi és kerületi szinten összehangolják.

Nem arról van szó, hogy létrejöjjön a munkástanácsok hierarchiája, hanem a lehetõségrõl, hogy kicseréljék tapasztalataikat és összehangolják tevékenységüket, amennyiben erre van szükség.

10. A Szejm által létrehozandó Önkormányzói Kamara (egy második Kamara) biztosítja a munkástanácsok és más társadalmi önkormányzó szervek közvetlen befolyását az egész államra és gazdaságra vonatkozó döntések meghozatalában.

Önkormányzói Kamara létrehozása a Szejmben elõ fogja segíteni a demokrácia fejlõdését annak közvetlen formájában, ami egyúttal a társadalmi önkormányzás fejlõdésének egyik feltétele is. Túl ezen, a Kamara színvonalasabbá teheti a Szejm gazdasági kérdésekrõl folytatott vitáit és elõsegítheti hatékonyabb megoldások elfogadását.