A BAL rövid története és tevékenységi formái

A BAL megalakulásakor (1988) egyértelmûen kifejezte, hogy a dolgozók tulajdonán és az önigazgatási-önkormányzati szervezetein alapuló demokratikus társadalom kiépítésén kíván munkálkodni a közéletben, éspedig nem pártként, hanem társadalmi szervezetként.

Ugyanakkor az alapító dokumentumok olyan széles platform szervezet lehetôségét vázolták fel, amely nagyon különbözô baloldali nézetek befogadására kínált lehetgséget.

A BAL 1989-ben résztvett a magyarországi politikai rendszerváltást elôkészítô politikai egyeztetô tárgyalásokon (nemzeti kerekasztal) az ún. "harmadik oldal" (a civil társadalmi szervezetek) keretében, ahol a termelôi-önigazgatói tulajdon és a közvetlen demokrácia elveit képviselte.

Törekvéseinket reménytelenné tette az 1989 ôszi-téli kelet-európai összeomlás. A hatalmi-politikai átrendezôdés folyamatában a BAL találkozási lehetôséget kínált a baloldali tájékozódási pontokat keresô, relatíve igen széles értelmiségi rétegeknek, és tovább tevékenykedett és tevékenykedik a közvetlen társadalmi demokrácia elemeinek létrehozása és erôsítése érdekében.

1. Rendszeres vitafórumokat szervez a közvetlen demokráciát érintô témákról, és felhasználva az értelmiségi körökhöz fûzôdô kapcsolatait, cikkekkel, kiadványokkal, rendezvényekkel igyekszik elôtérben tartani a marxista és materialista igényû társadalomtudományi gondolkodást.

2. A BAL saját tagjain keresztül igyekezett résztvenni jelentós társadalmi szervezetek munkájában, vezetésében, és megpróbált új társadalmi - a közvetlen demokráciát hirdetô - szervezeteket létrehozni.

Ez utóbbi tevékenység során már komoly kudarcokkal is szembesülnünk kellett. A BAL és a Független Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére 1989 végén Budapesten megalakult Munkástanácsok Országos Szövetségébôl például néhány hónapos sikeres munka után a vezetô kormánypárt, a jobboldali nacionalista MDF vezetése, különféle politikai manôverek segítségével 1990 nyarán kiszorította a baloldalt.

Be kellett látnunk, hogy sem a gazdasági-társadalmi feltételek, sem pedig politikai erônk hiánya nem kedveznek a közvetlen demokráciára épülô kezdeményezések társadalmi meghonosításának. Ugyanakkor a szakszervezetek többségében alapszinten baloldali hangulat uralkodik. A BAL képviselôi változó sikerrel és befolyással vannak jelen a szakszervezetekben.

A BAL sikeresebb és fontos politikai szervezô munkája volt, amikor más baloldali társadalmi szervezetekkel együtt létrehozta a Társadalmi Érdekegyeztetô Tanácsot (TÉT), amely számos baloldali civil társadalmi szervezet szövetsége. A BAL szakembereinek mind a TÉT, mind a többi önszervezôdô vagy termelô társadalmi szervezet munkájában fontos szerepük van.

A BAL e szakszervezeti és társadalmi tevékenysége mellett még három területen tevékenykedik:

- a népfrontos hagyományokat hordozó szervezetekkel való együtt mûködés

- a baloldali pártok közötti politikai háttéregyüttmûkódés szervezése

- a hosszabb távú antikapitalista elméleti alternatíva keresése*


Kemény Csaba filozófus

 

* Itt tájékoztatjuk az olvasót a BAL szellemiségéhez közelálló "ESZMÉLET" címû elméleti politikai ismeretterjesztô lapról, amelyben progresszív hazai és nem zetközi törekvések látnak napvilágot. Megrendelhetô: Kovacsek Sándorné lapter jesztônél, 1031 Bp. Prés u. 5.