Az 1997. november 1-én és 2-án lezajlott Budapesti Vitafórum tanácskozásán szocialisták, kommunisták, zöldek és egyéb tár­sadalmi és civil mozgalmak több mint 200 aktivistája gyűlt össze 35 szervezet, újság és folyóirat képviseletében Közép-, Kelet- és Nyugat-Európából, valamint Oroszországból, Ausztráliából és az Egyesült Államokból.

A konferencia megállapította, hogy a nemzetközi kapitalizmus jelen fázisa, amelyben a kormányzatokra Európának mind kele­ti, mind nyugati régiójában, éppúgy, mint a világ más részein, a neoliberális gazdaságpolitika változatainak általános alkalmazá­sa jellemző, a világ népessége többségének rovására fejti ki ha­tását, az egyenlőtlenség, a szegénység és a szociális diszkrimi­náció hatalmas növekedéséhez vezet mind az egyes országokon belül, mind nemzetközi vonatkozásban; továbbá hogy éppen ezek a neoliberális politikák felelősek azért, hogy Európában és a világ más részein a huszadik század végén lábra kapott a rassziz­mus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet.

Minthogy e neoliberális politikák támogatására és érvényesí­tésére a tőke nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt kialakítot­ta a maga általános szervezeteit, a résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy Közép-, Kelet- és Nyugat-Európa, valamint a világ más részei különböző, sokszínű baloldali és társadalmi mozgalmai­nak is együtt kell működniük, hogy szembenézzenek közös prob­lémáikkal, beleértve a következő feladatokat:

1. Nemzetközi együttműködés a szociális ellátásnak, a foglal­koztatottságnak, a nők és a férfiak, a bevándorlók és a nemzeti kisebbségek demokratikus jogainak védelmében.

2. Fellépés a NATO elkerülhetetlenül gazdasági terheket oko­zó és új konfliktusok kockázatát előidéző bővítése ellen - egy olyan korszakban, amikor az az ellenség, amelynek elrettentésé­re létrehozták, már nem is létezik.

3. A Maastrichti Szerződés által előirányzott Európai Monetá­ris Unió neoliberális feltételrendszerének és az EU Kelet- és Kö­zép-Európa országaival szembeni diszkriminatív magatartásának elutasítása, és ehelyett munkálkodás a kontinens minden népének azon jogáért, hogy egy szociálisan progresszív Európa jöjjön létre, amelyben nincsenek másodosztályú állampolgárok vagy orszá­gok.

4. Fellépés annak érdekében, hogy radikálisan csökkentsék, vagy még inkább: töröljék el az úgynevezett harmadik és máso­dik világ országainak a nyugati bankokkal és kormányokkal szem­ben fennálló adósságkötelezettségeit.

5. Saját országaikban: kiállás a munkahelyeket, a szociális el­látást és a munkavállalói jogokat védelmező, a rasszizmust, a diszkriminációt és a környezetrombolást ellenző szakszerveze­tek, feminista, ökológiai és más társadalmi mozgalmak mellett.

A résztvevõk megállapították, hogy ahhoz, hogy a kapitaliz­mus jelenlegi neoliberális fázisának tendenciáival szemben élet­képes szocialista, humanista és demokratikus alternatívákat le­hessen kidolgozni, döntő szerepet szánva az alulról jövő kezde­ményezéseknek és a demokráciának, vitákra és gyakorlati tevé­kenységre van szükség nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Európán belül dialógust kell teremteni a kontinens két felének szocialista, kommunista, zöld és más civil mozgalmai között.

Konferenciánk ehhez a párbeszédhez járult hozzá a Közép-, Kelet- és Nyugat-Európát, valamint a világ más részeit képvise­lő baloldali aktivisták között. Örömmel üdvözöljük azt a kezdeményezést, hogy más nemzetközi vitafórumok tapasztalataira is támaszkodva ezt a találkozót is kövessék további hasonló össze­jövetelek, amelyek elősegítik, hogy a neoliberalizmus baloldali alternatívájának megteremtését célzó mozgalmak felhasználhas­sák annak az eszmecserének a tanulságait, amelyben minden eu­rópai nép és a kontinens határain kívül élő népek is hallatják hang­jukat.

Alexandr Buzgalin, egyetemi tanár, Oroszország

Stephen Day, egyetemi tanár, Nagy-Britannia

Judith Delheim, Szociáldemokrata Párt, Németország

Eva Dragheim, Dán Szocialista Néppárt

Alan Freeman, közgazdász, Nagy-Britannia

Peter Gowan, New Left Review, Labour Focus on Eastern Europe, Nagy-Britannia

Havas Ferenc, Eszmélet, Magyarország

Hannes Hofbauer, egyetemi tanár, Ausztria

Arndt Hopfmann, Utopie Kreativ, Németország

Kate Hudson, Labour Focus on Eastern Europe, egyetemi ta­nár, Nagy-Britannia

Andrea Komlosy, egyetemi tanár, Ausztria

Tiny Kox, Holland Szocialista Párt

Krausz Tamás, MSZP Baloldali Tömörülés, Magyarország

Jenny Lindahl, Yang Lejt, Svédország

Ken Livingstone, parlamenti képviselő, Munkáspárt, Nagy-Bri­tannia

Márkus Péter, Baloldali Alternatíva Egyesülés, Magyarország

Olivier Meier, Kommunista Párt, Franciaország

John Percy, Ausztrália Demokratikus Szocialista Pártja

William A. Petz, Munkásosztály-történeti Intézet, Chicago

Catherine Samary, egyetemi tanár, IV. Internacionálé, Francia­ország

Sebestyén György, Baloldali Alternatíva Egyesülés, Magyar­ország

Jonas Sjöstedt, parlamenti képviselő, Svéd Baloldali Párt

Curn Sørensen, egyetemi tanár, Dánia

Lene Bøgh Sørensen, egyetemi tanár, Dánia

Szigeti Péter, Baloldali Alternatíva Egyesülés, Magyarország

Roman Viorel, egyetemi tanár, Németország