Magyarország társadalmi élete az elmúlt évtizedekben elkövetett súlyos politikai hibák, tévutak következtében totális válságba került. Sajátos tükörképként ezt mutatja a magyar oktatásügy helyzete is, amely gazdasági, szervezeti, oktatási, nevelési és személyi feltételrendszerét tekintve egyaránt csődben van. Egész struktúrájának teljes megváltoztatása és fejlesztése érdekében a Baloldali Alternatíva Egyesülés oktatáspolitikai csoportja az alábbi főbb célkitűzéseket kívánja megfogalmazni - és elemezni - programjában.
I.
Véleményünk szerint a magyar oktatásügy megújhodásának, fejlődésének és válsághelyzete megszüntetésének alapvető előfeltétele az oktatásügy elszegényedési folyamatának megállítása és visszafordítása, tehát a megfelelő anyagi alapok biztosítása. Enélkül értelmetlen beszélni, vitatkozni vagy éppen programot készíteni az oktatáspolitika bármiféle reformjáról.
Az Országgyűlésnek felül kell vizsgálnia a jelenlegi nemzeti jövedelem, az állami költségvetés elosztási arányait, és radikálisan (mintegy 80-100%-kal) növelni kell az oktatásügyre fordítandó költségvetési részt; Ez azonban az oktatásügy anyagi feltételeinek jobbításához csak kevés segítséget nyújthat. Az igazi megoldás az állami bürokrácia, mindenekelőtt az oktatásügyi bürokrácia fokozatos, de radikális felszámolásában rejlik. Az ott felszabaduló anyagi források és eszközök azonnal mozgósíthatók az oktatásügy "szanálására".
Határozottan elutasítjuk egyes közgazdász csoportok és más politikai körök azon javaslatait, hogy az oktatásügy területén is érvényesüljenek a piaci törvények. Véleményünk szerint a művelődésügy egész területét el kell választani a piaci viszonyoktól. A kultúra szocialista társadalmi viszonyok között nem lehet áru, ezért e területen nem érvényesülhet a piaci értéktörvény!
Az állam költségvetési szerveinek és az Alkotmánynak biztosítania kell minden oktatási intézmény számára - az óvodáktól az egyetemekig - a teljes gazdasági önrendelkezést, az ehhez szükséges anyagi eszközöket. Ezzel párhuzamosan haladéktalanul fel kell számolni az ún. GAMESZ szervezeteket és a tanácsi apparátusok gazdasági (és egyéb) beavatkozását az oktatási intézmények ügyeibe, életébe.
Az oktatási intézmények vezetőinek - az adott dolgozói kollektíva közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett - megfelelő anyagi eszközökkel kell rendelkezniük a tanárok és nem pedagógus dolgozótársaik olyan alapszínvonalon történő bérezéséhez, amely a magyar értelmiség egészének (beleértve a közismerten legjobban kereső értelmiségi csoportokat is) jövedelmi átlagánál nem alacsonyabb.
Biztosítani kell a szükséges anyagi feltételeket a meglévő intézmények épületének megfelelő színvonalú folyamatos karbantartására, felújítására, a legkorszerűbb taneszközök, oktatási segédeszközök beszerzésére. Természetesen mindezen munkák megszervezését, ellátását is az iskolai kollektívák feladataként értelmezzük.
Az államnak szavatolnia, biztosítania kell az egész magyar tanulóifjúság ingyenes oktatását, ingyenes egyéni, taneszközökkel, tankönyvekkel, jegyzetekkel való ellátását az oktatás minden szintjén! A társadalmi esélyegyenlőség eszményét és megvalósításának szükségességét továbbra is a legalapvetőbb értéknek tekintjük. Ennek legfőbb társadalmi-gazdasági előfeltétele az iskolai, egyetemi önkormányzat megteremtése.
II.
A megfelelő anyagi feltételek biztosítása mellett megítélésünk szerint az oktatásügyi válság elhárításának és az ezt követő fejlesztésnek, modernizálásnak, valódi szocialista átalakításnak központi kérdése az önigazgatás, az önkormányzat megteremtésének lehetősége minden oktatási intézmény dolgozói és tanulói kollektívája számára!
Biztosítani kell, hogy az oktatási intézmények dolgozói és tanulói teljes önkormányzattal rendelkezzenek. Jog- és hatáskörükbe kell adni az adott intézmény vezetőjének (pl. az iskolák igazgatójának és tisztségviselőinek) megválasztását. A tantestületek önszerveződése, önkormányzata biztosítsa, hogy a tanárok teljes oktatási és nevelési szabadsággal rendelkező szuverén egyéniségként léphessenek a katedrára. A tanárok saját maguk választhassák meg a tanszékek, intézetek vezetőit. Az oktatási intézmények dolgozói kollektívájának önkormányzati rendszere mellett biztosítani kell a szülők és diákok önigazgatási, önkormányzati kollektíváinak szervezett, intézményes kapcsolódását, részvételét és sokoldalú beleszólási jogkörét az oktatási intézmények önkormányzati tevékenységébe (mint pl. az intézményi vezetők megválasztásába, vagy a tanárok kiválasztásába, tantárgyi választásba stb.). Ugyanakkor a felsőoktatásban a diákok képviselői vegyenek részt a tanárok minősítésében, előléptetésében, elbocsájtásában stb. Amint a tanárok és diákok saját önkormányzati szervekkel rendelkeznek - ami természetesen csak egy folyamat eredménye lehet -, meg fog szűnni a kontraszelekció, mert nemcsak a jobb anyagi lehetőségek növelik majd a tanítani vágyók számát, hanem az emberibb, szabadabb munka is.
Meg kell szüntetni a Művelõdési Minisztérium, a tanácsok szakigazgatási szervei, a jelenlegi Pedagógiai Intézetek (OPI, FPI, stb.) beavatkozási lehetőségeit, irányítási és ellenőrzési jogkörét az oktatási intézmények területén. Radikálisan csökkenteni kell ezen állami szervek apparátusainak létszámát. Fokozatosan ezek az intézmények is társadalmasodhatnak, amennyiben dolgozói testületeik az egyes iskolák delegáltjaiból verbuválódnak, hiszen az alulról szerveződés, a "társadalmasítás" folyamata ott kezdődik, hogy maguk az iskolai kollektívák lesznek fokozatosan "felsőbb szerveik" létrehozói; forrásai.
Az említett szervek jog- és hatásköre csak a kerettantervek oktatási-nevelési javaslatok kidolgozására, módszertani segítségnyújtásra, korrekt, objektív, korszerű, sokirányú és sokoldalú információcsere biztosítására terjedjen ki.
Az oktatási intézmények önkormányzatai azt a lehetőséget is kapják meg, hogy különféle iskolatípusokat, módszereket kipróbálhassanak és oktatási-nevelési kísérleteket folytathassanak. (Ez természetesen például az egyházi iskolák működési lehetőségét is jelenti. Azonban a leghatározottabban tiltakozunk a magániskolák visszaállítása, az oktatás privatizálása ellen. Ez olyan társadalmi visszalépés lenne, ami véleményünk szerint nem összeegyeztethető semmiféle szocialista reformpolitikával.) Gyors és határozott intézkedéseket kell tenni mind a tanárok, mind a diákok ma már tűrhetetlen túlterhelése ellen.
Az előbbiek jövedelmének radikális növelése mellett jelentősen csökkenteni kell a kötelező óraszámukat (például az általános és középiskolákban heti 16 órában, a felsőoktatásban átlagosan heti 8-10 órában kellene maximálni a pedagógusok kötelező tanóráinak a számát.)
Meg kell szüntetni a tantárgyak, a tananyag fölösleges átfedéseit, ismétlődését. (Ugyanakkor mind kronológiailag, mind tartalmilag határozottan ki kell alakítani a tantárgyi koncentrációt, az egyes kapcsolódó témakörök komplex tanítását a társadalomtudományi és a természettudományi tantárgyak területén egyaránt.) Végezetül: a tanári autonómia és az egyéni szabadság jogi deklarálása mellett az Alkotmányban ki kell mondani, hogy az iskolákban az emberi szabadságjogok, a népek barátsága tiszteletben tartása jegyében szabad csak tanítani. A humanista alapértékek közé tartozik, hogy az iskolákban mindenfajta nemzeti-faji megkülönböztetés megengedhetetlen, az ember ember általi kizsákmányolásának (bármely fajtájának) propagálása ellentétes a humanizmus védelmével.
Álláspontunk szerint az Országgyűlésnek külön törvényben kellene biztosítania a - történelmi tradícióknak megfelelő - egyetemi autonómiát és az egyetemi diszciplínák egységének megteremtését, a felsőoktatás és a tudományos kutatás elmúlt évtizedekben tapasztalt mesterséges szétválasztásának megszüntetését. A kutatóintézeteknek a legjobb kutatók számára biztosítaniuk kell az oktatás lehetőségét az egyetemeken és főiskolákon.
* * *
Fenti - tézisszerűen felsorolt - elképzeléseink, javaslataink érvényre jutásától azt várjuk, hogy a magyar pedagógusok és diákok megvalósult önigazgatása, önkormányzata hazánk minden oktatási intézményében a tanárok és diákok kreativitásának kibontakozását, a tehetségek szabad érvényesülését és ezen keresztül egész nemzetünk műveltségi színvonalának jelentős és gyors felemelkedését eredményezi.