Ma a szocializmus állítólagos hívei is azt mondják, hogy ezt nem lehet tudni. Mások általános frázisokkal, polgári demokratikus jelszavakkal ködösítik el a választ. Pedig az igazság valójában egyszerű.
A szocializmus az a társadalmi rendszer, amely a kifejlett kapitalizmus vívmányait felhasználva egyesíti a tőke által szétválasztott munkát és tulajdont, a termelőket és a termelési eszközöket. Az államosítások azért sem hoztak létre ilyen társadalmat, mert a termelési eszközök felett a párt-, állami és a gazdasági-pénzügyi bürokrácia rendelkezik, újfajta kiváltságokat teremtve magának. Az anyagi és szellemi javak létrehozói pedig bérmunkások maradtak, akik nincsenek érdekelve a termelés hatékony fejlesztésében.
A gazdasági hatalomtól megfosztott tömegek az önálló politizálásról is leszoktak, hiszen nem vonták be őket az ország gondjainak megoldásába, amelyek terheit ugyanakkor ők viselik. Ez a helyzet alapozta meg az ország ma is tartó általános válságát.
A hatalom birtokosai a külföldi és a belföldi tőkétől, a magánvállalkozástól várják a válság megoldását. Elismerve azt, hogy a magántulajdonosi ösztönzőerők még sokáig nélkülözhetetlenek lesznek, naivitás - vagy még rosszabb - egyedül rájuk hagyatkozni. Eltekintve attól, hogy a tőkések nem törik magukat deficites vállalataink után, néhány ezer vállalkozó nem oldhatja meg társadalmi rendszerünk strukturális hibáit, nem számolhatja fel a tömegek érdektelenségét. Ehhez minden dolgozó embert vállalkozóvá, igazi tulajdonossá kell tenni, ezt pedig csak a szocialista irányú fejlődés, a termelők és a termelési eszközök újraegyesítése biztosíthatja!
Az igazi reformkommunizmus ezért mindenekelőtt a termelési /tulajdonosi/ demokráciát, a társadalmi önigazgatást, önkormányzatot, a vállalatok, intézmények munkásainak, alkalmazottainak jogokkal biztosított ellenőrző szerepét jelenti.
Ezt követeli a
BALOLDALI ALTERNATÍVA EGYESÜLÉS