Az "államszocializmus" lehetőségei kimerültek. Intézményi formái a lakosság életfeltételei javulásának és a történelmi haladásnak akadályaivá váltak. Ebből a felismerésből kiindulva kezdeményeztük azon erők megszerveződését, amelyek társadalmunk jövőjét nem a neosztálinizmus és nem is a polgári jellegű újkonzervativizmus valamilyen változatában képzelik el, hanem egy olyan gazdaságilag hatékony társadalomért szállnak síkra, amely ugyanakkor messzemenően figyelembe veszi a dolgozó emberek érték- és célrendszerét.
Az "Alapítólevél" az 1988. szeptemberi "Felhívás", az 1989. januári "Alapelvek", valamint az elmúlt hónapok vitái alapján készült.
1. A "Baloldali Alternatíva azoknak a törekvéseknek a folytatója kíván lenni, amelyek a különféle gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok, előjogok ellen fellépve egy szolidárisabb, esélyegyenlőséget biztosító, ennélfogva szabadabb demokratikusabb társadalmat tűztek ki célul. Szellemi előzményeink központi elemének a marxi eredetű kritikai társadalomelméletet tekintjük, amely bizonyítja egy alulról szerveződő társadalmi önkormányzat lehetőségét és történelmi fölényét. Ezt a társadalomelméletet mind irányultságában, mind módszerében alkalmasnak tartjuk egy XX. század végi baloldali alternatíva megfogalmazásához. Leszögezzük, hogy a Kelet-Európában (így Magyarországon) az elmúlt évtizedekben folytatott sztálini alapokon álló társadalomszervezés nem igazolható a marxizmussal, sőt ellentétes vele.
2. Az utóbbi százötven év önálló dolgozói törekvései a társadalmi önkormányzatnak, a termelési demokráciának és a javak ennek megfelelő elosztásának igényét mutatják. E törekvések megvalósulását az állam és a tőke egyaránt akadályozta. Úgy véljük, hogy a baloldalnak a dolgozói önkormányzati törekvésekhez kell kapcsolódnia. Az alapvető társadalmi feszültségek csak így szüntethetők meg tartósan.
3. A jelenlegi politikai és gazdasági bürokráciák - minden belső pozícióharc mellett - közös törekvése: részleges reformokkal átmenteni a régi hatalmi szerkezet alapjait. Ez tartósítaná az egymással versengő elitek uralmát és a kettős (állami valamint magántőkés) kizsákmányolást. A kormányzat már hosszabb ideje újabb és újabb áldozatokat követel a lakosságtól. A családok zöme teherbíró képességének határán van. A helyzetet romló életszínvonal és az emberek túlhajszoltsága jellemzi. Bizalmi válság, ennek nyomán politikai válság alakult ki. Kiutat csak a gazdasági és a politikai hatalom társadalmasítása jelenthet, ami kor a dolgozók közvetlenül rendelkezhetnek a társadalmi erőforrások és a termelési célok fölött.
4. A "Baloldali Alternatíva" legáltalánosabb feladata egy termelő és önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő, a kor technikai és tudományos szintjén önmagát megszervező társadalom elméleti és gyakorlati lehetőségeinek keresése. Középtávú elképzeléseinkből szükségesnek tartjuk kiemelni a következőket.
- A fennálló nemzetközi erőviszonyok között Magyarországnak olyan, a társadalmi tulajdon dominanciáján alapuló vegyes gazdaság kialakítására kell törekednie, amely az állami és a magántőkés szektor mellett fokozatosan bővülő, közvetlenül társadalmi szektort is tartalmaz. Ez utóbbi a fogyasztók és a termelők alulról szerveződő, közvetlen együttműködésének a területe. Működésének kikísérletezése a közeljövő feladata.
- A magántőkés és az állami szektorban is elengedhetetlennek tartjuk a gazdálkodás demokratizálását: a túlméretezett szervezetek decentralizálását, a dolgozó kollektívák és érdekképviseleti szervezeteik döntési jogainak radikális kiterjesztését.
- Olyan politikai intézményrendszerben gondolkodunk, amely a közvetlen, részvételi demokrácia irányába fejlődik tovább. A jogállamiság, a polgári szabadságjogok és a parlamentarizmus ugyanis nem jelentik a demokratizálás végpontját: nem nyújtanak garanciákat a gazdasági egyenlőtlenségekkel, valamint ezek politikai egyenlőtlenségekké válásával szemben. A fennálló bürokratikus és piaci rendszerek társadalmi ellenőrzése létfontosságú. Az elitek hatalmával, a korporációs és pártrendszerek bürokráciáival szemben társadalmi mozgalmak rendszerének kialakulását szorgalmazzuk. Ez az apparátusok funkcióinak fokozatos átadását feltételezi önszervező munkahelyi, lakóhelyi, stb. kollektíváknak.
- A jelenlegi válságos helyzetben fontosnak tartjuk a gazdasági és politikai káosz elkerülését. Szembehelyezkedünk az anyagi és kulturális elszegényedés fokozódását, az egyenlőtlenségek szakadékká mélyülését, munkás és alkalmazotti rétegek társadalmi leértékelődését eredményező törekvésekkel. Fellépünk a természeti és társadalmi környezet minőségének védelméért. Olyan társadalmi konfliktusforrásokkal kapcsolatban, mint például a szociálpolitika és az oktatáspolitika összeomlása, a munkanélküliség, az infláció, a nem szűken ökonomista megoldások érvényesítése érdekében foglalunk állást. Elméleti és gyakorlati segítséget kívánunk nyújtani egy széleskörű társadalmi önszerveződés, közösségi önvédelem és szolidaritás kiépítéséhez.
- A nemzetközi kapcsolatokban szükségesnek tartjuk azokkal a társadalmi-politikai mozgalmakkal való szövetség kiépítését, amelyek a mai - végletesen egyenlőtlen és igazságtalan nemzetközi rendszert egy demokratikusabb, a nemzetek egyenrangúságára épülő új világrend létrehozásával kívánják megváltoztatni.
- Hozzá kívánunk járulni az európai népek közeledését, gazdasági-politikai kapcsolatainak erősítését szolgáló törekvések eredményességéhez. Fontosnak tartjuk, hogy a kontinens nemzetei között egyidejűleg szorosabb és egyenrangú kapcsolatok jöjjenek létre. Szükségesnek tekintjük, hogy ennek szellemében alakuljon át a kelet-európai országok szövetségi rendszere, fokozatosan felszámolva a nemzeti és kisebbségi gyűlölködés minden formáját.
- Kapcsolatot, együttműködést keresünk mindazon csoportokkal (szervezetek, mozgalmak, egyesületek, vállalatok, intézmények, stb.), amelyek törekvései részben vagy egészen közel állnak a mi szándékainkhoz.
1989. február